Politikai befolyás az ügyészségre, rágalomkampány bírók ellen, korrupciós kockázatok, eltérített állami pénzek, egymást érő uniós vizsgálatok és eljárások – a korábbi évekhez hasonlóan kritikával illette az Európai Bizottság a magyar jogállamiságot.
Az Európai Parlamentben megválasztották a 24 állandó bizottság és albizottság elnökeit és a bizottságonként négy alelnököt. A magyar képviselők három pozícióhoz jutottak, mindhármat a Tisza Párt kapta. A Patrióta- és a Szuverenitás-frakcióval szemben működött a karantén.
A 27 uniós tagállam közül 25 egyöntetűen szembehelyezkedett a magyar kormánnyal Orbán Viktor „békemissziója” és az azt követő retorika kapcsán. Emiatt az EU külügyi főképviselője úgy döntött, hogy Brüsszelbe hívja össze augusztus végére a külügy- és védelmi miniszterek informális ülését, amit hagyományosan mindig az elnökséget adó országban tartanak.
A nyári szünet előtti utolsó külügyminiszteri tanácskozáson gyűltek össze az európai tagállamok tárcavezetői, akik egyelőre nem tudják, hogy legközelebb Brüsszelben vagy Budapesten fognak találkozni. A magyar miniszterelnök „békemissziója” alaposan megmérgezte a légkört, Szijjártó Péter szerint azonban ez a vita az óvodába való.
A bizottságok július 23-án tartják alakuló ülésüket.
A Tisza alelnöke személyesen egyeztetett az Európai Bizottság elnökével.
Az Európai Parlament képviselői közül 401-en támogatták Von der Leyent, a megválasztáshoz szükséges minimális szavazatszám 360 volt. 284-en szavaztak ellene.
Szerinte a bizottsági elnöki mandátumért újrainduló Ursula von der Leyen nem tesz lépéseket a békéért.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy miben tér el az ő külpolitikai koncepciója az Európai Unióétól.
„Kiderült, hogy Strasbourg nem azonos a kisteherautó platójával. A politika nem élő Facebook-közvetítés” – írta Gyurcsány.
Európa biztonságát és versenyképességét helyezte kortesbeszéde középpontjába Ursula von der Leyen, aki második mandátumára pályázik az Európai Bizottság élén. Von der Leyen keményen odaszólt Orbán Viktornak önjelölt békemissziója miatt, de az uniós forrásokra is célozgatott.
Tarr Zoltán lett az EP kulturális és oktatási bizottságának néppárti szóvivője.
A felvidéki politikai fesztivál szervezői szerint nem lenne elég érdekes Magyar Péter és Grendel Gábor szlovákiai ellenzéki képviselő beszélgetése.
Összeült az új Európai Parlament, és azonnal el is fogadtak egy állásfoglalást az Ukrajna melletti kiállásról, az ukrán védekezés támogatásáról és Oroszország szankcionálásáról. A szöveg emellett azt is tartalmazza, hogy Orbán Viktor szinte minden uniós szabályt felrúgott, amikor békemisszióra indult Oroszországba. Nehéz helyzetben találta magát a Tisza párt, melynek képviselői egyet is értettek az állásfoglalással meg nem is, de végül nem szavazták meg, tartózkodtak.
Az Európai Parlament szerdán délelőtt megválasztotta az EP öt háznagyát (kvesztort), akik a képviselőket érintő hivatali kérdésekkel foglalkoznak. Hat jelölt volt, a Patrióta frakció Szekeres Pált jelölte, a többiek azonban leszavazták.
A Tisza Párt elnökének célja hazahozni az uniós forrásokat, szerinte helytelen, hogy az Európai Bizottság ezek visszatartásával próbálja megváltoztatni a magyar demokrácia állapotát, azt Orbánnak rótta fel, hogy nem számolt be arról, mit intézett a „békemissziónak” nevezett látogatássorozata során.
Európa vezetői gyors döntésben bíznak, amivel Brüsszel stabilitást mutat a Trump-merénylet és az orosz, kínai nyomulások miatt megzavarodott világban. Tervük azon múlik, az Európai Parlament csütörtökön rábólint-e arra, hogy Ursula von der Leyen további öt évig vezesse az Európai Bizottság. Csakhogy az EP-ben a frakciófegyelem ismeretlen fogalom.
Karl Nehammer szerint szükséges ugyan vitatni Orbán eljárását, de nem szabad bojkottálni az elnökséget.
Azt lehet mondani, hogy tökéletesen működött az egészségügyi kordon az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali pártokkal szemben. Egyetlen képviselőjük sem nyerte el az alelnöki megbízatáshoz szükséges szavazat-mennyiséget.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy össztűz zúdult Varga Mihályra, aki az uniós pénzügyminiszterek rendes ülését vezette és bemutatta az elnökségi prioritásokat. A vitához 21 tagállam minisztere szólt hozzá, mind a 21-en bírálták a magyar elnökséget, mert nem szerepeltette a prioritások között Ukrajna támogatását. De voltak meglehetősen erős kijelentések is.
